Milyen igaz!




Tulajdonképpen hálás vagyok.


A feleségemért/férjemért, barátnőmért/barátomért, aki
panaszkodik a

vacsorára, mert így az estét velem tölti itthon, és nem
valaki mással.


A lányomért, aki azért panaszkodik, hogy mosogatnia kell,
mert ez

azt jelenti, hogy itthon van és nem az utcán kóborol.


Az adókért, amelyeket ki kell fizessek, mert azt jelenti, hogy

alkalmazott vagyok, van munkahelyem.


A takarításért egy buli után, mert azt jelenti, hogy
barátaimmal

tölthettem egy estét.


A ruhákért, amelyek egy kicsit szűkek, mert van elég ennivalóm


Az árnyékomért, mert kint lehetek a napfényben.


Hogy nyírhatom a füvet, pucolhatom az ablakot, javíthatom a

csatornát, mert azt jelenti, hogy van házam.


A parkoló helyért a parkoló legmesszibb pontján, mert ez azt

jelenti, hogy tudok járni és még autóm is van


A nagy fűtés számláért, mert ez azt jelenti, hogy melegben
voltam.


Hogy a templomban mögöttem ülő hölgy hamisan énekel, mert azt

jelenti, hogy hallok


A mosni- meg vasalnivalóért, mert azt jelenti, hogy van ruhám.


Az esti fáradtságért és izomlázért, mert azt jelenti, hogy
tudtam

keményen dolgozni.


Hogy meghallom hajnalban az óra csengetését, mert azt
jelenti, hogy

élek.